Vissza az előző oldalra Oldal nyomtatása

Gazdaság

Általános jellemzők, statisztika

A Baranya, Somogy és Tolna megyékből álló, Horvátországgal határos Dél-Dunántúli régió változatos természeti adottságai, kellemes éghajlata és kiváló turisztikai adottságai ellenére mind országos, mind nemzetközi összehasonlításban a fejletlenebb régiók közé sorolható. En-nek oka elsősorban a régió nagy részének rossz megközelíthetősége a külföldi és hazai gazdasági centrumokból, valamint a határmenti fekvés, ami a történelem során kialakult elszigeteltség miatt fékezte a régió fejlődését.

A régió pozícióját Magyarországon belül különböző gazdasági mutatószámok alapján az 1. táblázat mutatja be.

1. táblázat
A Dél-Dunántúl gazdasága Magyarországon belül 2001-ben (%-os arány az országon belül)

Mutató	Arány az országon belül, %
Népesség	9,8
Települések száma	20,8
Ebből városok száma	13,5
Összes foglalkoztatott	8,5
Ipari foglalkoztatott	8,5
Ipari termelés	5,7
Ipar értékesítése	6,7
Munkanélküliek száma	12,6
Regisztrált vállalkozás	9,7
Működő vállalkozás	9,0
Külföldi érdekeltségű vállalkozások száma	6,0
Külföldi érdekeltségű vállalkozások jegyzett tőkéje	1,8
GDP	7,3
Egy főre jutó GDP 2000 (ezer Ft)	78,4*
K + F alkalmazottak száma	7,0
Beruházások	6,8

*: az országos átlag százalékában

Amiben a Dél-Dunántúl messze meghaladja a népességszám alapján számított részesedését (9,8%) az ország egészén belül, az a gazdasági egészség egyik negatív jelzője, a munkanélküliek száma. Minden más gazdasági mutatóban többé-kevésbé elmarad a régió a lélekszám szerinti aránytól. Regisztrált vállalkozások ugyan gyakorlatilag ugyanolyan sűrűséggel fordulnak elő a Dél-Dunántúl, mint Magyarország egészében, a működő vállalkozások száma és aránya azonban már valamivel alacsonyabb, akárcsak a foglalkoztatottság szintje. Jelentősen elmarad a Dél-Dunántúl a többi régió átlagától a bruttó hazai terméket, a beruházásokat, az ipar értékesítésének nagyságrendjét és a külföldi érdekeltségű működő vállalkozások számát tekintve, míg ez utóbbiak tőke-ellátottságának terén messze legutolsó az országban. Nem feltétlenül kedvez a gazdaságfejlesztésnek az elaprózott településszerkezet sem, ami különösen Baranya megyére jellemző.

Gazdasági kamarák

A gazdasági önkormányzatok (kereskedelmi és iparkamarák, illetve agrárkamarák) köztestü-letként, a demokratikus önigazgatás elvén működő szervezetek.

A helyi gazdaságfejlesztés rendszerében az önkormányzati alapon, köztestületként működő gazdasági kamaráknak kitüntetett szerepe van. Az Unió tagállamaiban a kamarák a területfejlesztésben, a helyi gazdaságfejlesztésben meghatározó szerepet játszanak. Magyarországon ez még nem ennyire egyértelmű, tegyük hozzá: a nyugat-európaival szemben a magyar kamarai rendszer fejlődése több akadályba ütközött.

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény értelmében a kamarák nemcsak a gazdaság képviseletét látják el, hanem közigazgatási feladatokat végeznek, valamint műszaki fejlesztéssel, innovációval, területfejlesztéssel is foglalkoznak. E feladatoknak legfőbb célja pedig a helyi gazdaság fejlesztése. A kamarák feladata tehát többrétű, nem csupán érdekképviseleti jellegű.

A régiókban a gazdasági élet szereplői az elfogadott programok nagy részének kidolgozásában, a saját forrás előteremtésében, a területfejlesztési tanácsok működési költségeihez való hozzájárulásban komoly szerepet játszottak. Ha a régió gazdaságának fejlesztésével összefüggő döntések a gazdaság képviselőinek részvétele nélkül születnek, az a programok megvalósí-tását is nehezíti.

"Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történő ellátására. A gazdasági kamarák feladata, hogy önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését" (részlet a kamarai törvényből)

A gazdasági kamarák törvényben rögzített feladatai:

a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatok
az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatos feladatok
a gazdaság általános érdekeinek érvényesítése

A kereskedelmi és iparkamarák szolgáltatásai:

kereskedelem-fejlesztés;
kereskedelem-technika;
innováció;
képzés, szakképzés;
pályázati tanácsadás, pályázati rendszerek működtetése, koordináció;
gazdasági és piaci elemzések, előrejelzések, konjunktúra-kutatás;
térségi elemzések;
helyi gazdaságfejlesztési projektek;
EU-integrációra felkészítő programok;
korporatív szolgáltatások;
érdekvédelmi szolgáltatások (hatósági, kormányzati, önkormányzati kapcsolatrendszerek, lobby-tevékenység, gazdaságpolitikai döntések előkészítése, véleményezése);
társadalmi szolgáltatások (klubok, sportrendezvények, bálok, tréningek);
választott bíróság;
etikai bizottság;
Fogyasztóvédelmi Békéltető testület.

A gazdaságfejlesztéssel összefüggésben a régióban működő kamarák

gazdaságfejlesztési programokat alakítanak ki és menedzselnek;
jelentős szerepet vállalnak térségi és regionális innovációs programokban;
fejlesztési alapokat hoztak létre (innovációs, kereskedelemfejlesztési, szakképzési);
anyagilag és/vagy szakmailag támogatnak térségfejlesztési programokat;
befektetési lehetőségekről adatbázist működtetnek;
a gazdasági klaszterek operatív megvalósításában jelentős szerepet vállalnak;
a helyi iparűzési adó kialakításában erőteljes a kamarai befolyás;
közvetlen vállalkozásfejlesztési akciók: kamattámogatás, vállalkozások informatikai fejlesztése;
a helyi vállalkozások és a helyi szakképző helyek együttműködésének erősítésével is a helyi szakképzés fejlesztését szolgáló pénzek helyben maradásának ösztönzése.

Az agrárkamarák tevékenysége, szolgáltatásai:

fejlesztési koncepciók és programok agráriumot érintő munkarészeinek kidolgozása;
szakmai pályázatok készítése (Széchenyi terv pályázatai, agrártámogatási pályázatok, területfejlesztési tanácshoz benyújtandó pályázatok, SAPARD-pályázatok, egyéb agráriumhoz tartozó pályázatok);
lobby az ágazat pályázatai mellett;
agrártámogatások ügyintézése, hitelkérelmek és hitelpályázatok készítése;
tanácsadás, képzés;
adóbevallások készítése;
agrár környezetvédelem, tájkép megóvása;
alternatív jövedelemszerzési lehetőségek feltárása;
agrármarketing programok készítése;
helyi termékeket helyi piacon népszerűsítő rendezvények szervezése;
ágazat fejlesztéséhez kapcsolódó kutatások;
EU-s felkészítő programok szervezése.

Elérhetőségek

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7621 Pécs, Majorossy I. u. 36 72/507-100 e-mail: pbkik@pbkik.hu honlap: www.pbkik.hu	Baranya Megyei Területi Agrárkamara 7622 Pécs, Nagy Lajos kir. út 9. 72/211-110 e-mail: bmagrark@axelero.hu
Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara 7400 Kaposvár, Anna u. 6. 82/501-000 honlap: www.skik.hu	Somogy Megyei Területi Agrárkamara 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 25. 82/310-044 e-mail: smak@axelero.hu
Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 7100 Szekszárd, Arany János utca 23-25. 74/411-661 e-mail: kamara@tmkik.hu honlap: www.tmkik.hu	Tolna Megyei Területi Agrárkamara 7100 Szekszárd, Keselyüsti út 9. II em. 74/510-030 e-mail: tm.agrarkamara@freemail.hu

Munkaügyi központok

A megyei munkaügyi központok az egységes állami foglalkoztatási szolgálat helyi szervezetei. Feladatukat az 1991. évi IV. - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló - törvény keretei között végzik. A munkaügyi szervezet alapvető feladata a foglalkoztatás elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek mérséklése, valamint a munkanélküliek el-látásának biztosítása. A foglalkoztatás bővítése, a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében rendszeres kapcsolatot tartanak a munkáltatókkal, az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, valamint a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteivel. A foglalkoztatási feszültségek megelőzése, kezelése valamint mérséklése érdekében széleskörű támogatási és ingyenes szolgáltatási formákat működtetnek.

A feladatok megvalósítását a megyeszékhelyeken működő szakmai osztályok és több kis-városban létesített kirendeltségek segítik.

A megye foglalkoztatáspolitikájának alakításában közreműködik a - munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szervezeteinek tagjaiból, valamint önkormányzatok képviselőiből álló - megyei munkaügyi tanáccsal, amely a foglalkoztatás és a munkaerőpiac megyei szintű érdekegyeztetési szervezete is.

Munkáltatóknak nyújtott támogatások:

képzések elősegítése;
foglalkoztatást bővítő támogatások;
utazási költségek térítése;
közhasznú munkavégzések támogatása;
foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása;
megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása;
fiatal munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása.

Munkanélkülieknek nyújtott támogatások:

képzések elősegítése;
vállalkozóvá válás támogatása;
önfoglalkoztatóvá válás támogatása. Munkaerő-piaci szolgáltatások:
munkaerőpiaci és foglalkoztatási információk;
tanácsadás (pszichológiai szakszolgálat, álláskereső klub, munkavállalási tanácsadás, foglalkozási rehabilitáció segítése, munkajogi tanácsadás, csoportos létszám-leépítési tanácsadás);
elemzések: a havonta megjelenő munkaerőpiaci helyzetkép mellett gyakoriak a munkáltatók körében készített felméréseken alapuló elemzések;
képzések szervezése.

Fenti feladatok mellett a munkaügyi központok természetesen számos hatósági tevékenységet is ellátnak.

A megyei központok ezeket a szolgáltatásaikat humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzik.

A központi szervezeti egységnél szolgáltatásokhoz, támogatásokhoz, információkhoz lehet hozzájutni részben pályázatok, részben támogatási kérelmek, részben pedig egyéb közvetlen kapcsolat révén. A központ közreműködésével lehet hozzájutni más szervek döntési hatáskörébe tartozó, foglalkoztatást segítő támogatási formákhoz, mint az Országos Foglalkoztatási Alapítvány pályázatai, a területfejlesztéssel összefüggő munkahelyteremtő és -megtartó támogatások, illetve egyéb központi szervek által kiírt, foglalkoztatással összefüggő pályázatok. Ez a szervezet szolgáltat információkat a megyei és térségi munkaerőpiac helyzetéről, rövid távú kihatásairól, s látja el a támogatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat is.

A megyei munkaügyi központok kirendeltségein tájékoztatást, információt adnak térségük munkaerő-piaci helyzetéről, bizonyos esetekben egyes települések munkanélküliségi adatairól, valamint a kirendeltségeken lehet a munkanélküli-járadék igénybevételével kapcsolatos ügyeket intézni.

Elérhetőségek:

Baranya Megyei Munkaügyi Központ Pécs, Király u. 46.	Tel: 72/506-800 www.bmmk.hu e-mail: bmmk@bmmk.hu
Somogy Megyei Munkaügyi Központ Kaposvár, Fő út 37-39	Tel: 82/505-500 www.smmk.hu e-mail: smmk@smmk.hu
Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szekszárd, Szent István tér 11-13.	Tel: 74/505-600 e-mail: tmmk@tolna.net