Vissza az előző oldalra Oldal nyomtatása

Lexikon

AVOP

A Nemzeti Fejlesztési Terv agárgazdasági és vidékfejlesztési célokat szolgáló operatív programja.

Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósulását egyaránt segítik nemzeti és uniós források is. Az unió Strukturális Alapjai közül az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részleg és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök (HOPE) támogatja az operatív program megvalósulását.

Az AVOP a támogató alapok jellegének megfelelően elsősorban a mezőgazdasághoz, az élelmiszer-feldolgozáshoz és a vidéki térségek mezőgazdasághoz kapcsolódó fejlesztéseire irányul.

CBC

A (Cross-border cooperation - Határ menti együttműködés) projektek bátorítják a helyi és regionális demokrácia fejlesztését, a helyi gazdaságfejlesztést, városi és regionális szolgáltatások, környezetvédelmi és energia-projektek megvalósítását. A konkrét projektek közül példaként kiemelhetőek a különböző környezetvédelmi, természetvédelmi, turisztikai, infrastrukturális beruházások és humán erőforrás fejlesztési programok. A CBC tehát az egyes országokon belül megvalósuló területfejlesztési programokhoz hasonló komplex együttműködés.

"de minimis" támogatás

Olyan csekély összegű támogatás, amelynél bármely hároméves időszakban bármely vállalkozás részére folyósított támogatás összege nem haladja meg a 100 000 eurót.

ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap)

A négy strukturális alap egyike, amely a fejlődésben lemaradt régiók fejlesztéséhez, strukturális alkalmazkodásához és gazdasági-társadalmi szerkezetváltásához járul hozzá.

ESZA (Európai Szociális Alap)

A négy strukturális alap egyike, célja a foglalkoztatottság növelése; ennek érdekében elsősorban humánerőforrás-fejlesztéseket támogat (pl. foglakoztatási projekteket, képzéseket).

II. Európa Terv

A jelenleg is készülő terv az ország középtávú (2007-2015), átfogó stratégiai terve lesz, vagyis minden hazai fejlesztési elképzelést egy koherens dokumentumba foglal.

FKTB (Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság)

A Bizottság feladatai:

A fejlesztéspolitika kialakítása.
A strukturális tervezés összehangolása.
A fejlesztési támogatási rendszer - a Strukturális és Kohéziós Alap céljaival harmonizáló - átalakítása és működtetése.
Az Átfogó Fejlesztési Terv, a Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésének és a horizontális, ágazati és regionális strukturális tervezésnek a koordinálása és végrehajtásának folyamatos ellenőrzése.

GVOP (Gazdasági Versenyképesség Operatív program)

A GVOP célja a gazdaság növekedési bázisának ágazatok, szektorok és régiók szerinti kiszélesítése, a gazdaság magas, az EU átlagát meghaladó növekedési ütemének fenntartása, a termelékenység növelése.

Kiemelt területek:

Befektetés-ösztönzés
Kis- és középvállalatok fejlesztése
Turizmusfejlesztés
Kutatásfejlesztés, innováció
Információs társadalom és gazdaságfejlesztés

HEFOP (Humánerőforrás Operatív Program)

A HEFOP növelni kívánja a foglalkoztatási szintet, a megfelelő képzettség révén javítja a munkaerő versenyképességét, és biztosítja a társadalom összetartozás-érzését.

Kiemelt területek:

Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása
Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem
Oktatás, képzés támogatása
Az alkalmazkodóképesség és vállalkozói készségek fejlesztése
A humánerőforrás fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés

Horizontális elv

Az esélyegyenlőség és környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése.

INTERREG Program

határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés, amelynek célja a közösség területének harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlődése.

ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession)

a környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló nagyberuházásokat támogatja. A 2000-től beindított ISPA támogatási programnak két fő célkitűzése van:

Az EU Strukturális Alapjainak a fogadására való felkészítés
Az infrastruktúra és a környezetvédelem területén mutatkozó problémák megoldása

KIOP (Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program)

a Nemzeti Fejlesztési Terv első három átfogó célját: az egészséges, innovatív, képzett és szolidáris társadalom kialakulását, a gazdasági versenyképesség növelését és a környezetminőség javítását, a fenntartható erőforrás-gazdálkodást egyaránt szolgálja.

Kiemelt területek:

A környezetvédelem fejlesztése
Az egészségügyi infrastruktúra-fejlesztés
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése

KKV-k

Kis- és közepes méretű vállalkozások.

KTK (Közösségi Támogatási Keret)

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) leadását követően megkezdődtek a tárgyalások az Európai Bizottsággal az EU, illetve a magyar fél tényleges pénzügyi kötelezettségvállalását jelentő Közösségi Támogatási Keretetről (KTK-ról).

A KTK-hoz kapcsolódó Operatív Programok végrehajtásáért a különböző minisztériumokban (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Magyar Terület- és regionális fejlésztési Hivatal) felállított Irányító Hatóságok felelnek. Az ő munkájukat koordinálja a Nemzeti Fejlesztési Hivatalban felállított KTK Irányító Hatóság, amely átfogó felelősséggel bír a KTK végrehajtásáért.

MATRA

A Holland Külügyminisztérium 1994-ben indította be Közép- és Kelet-Európában a MATRA támogatási rendszert, amely számos programból tevődik össze. Ezek egyike a KAP. A MATRA jelentése hazánkban talán első hallásra szokatlannak tűnik. Hollandul azonban a MATRA (ejtsd mátra) egy mozaik szó, a "maatschappelijke transformatie", vagyis a társadalmi átalakulás szókapcsolat betűiből tevődik össze, utalva a támogatás céljára, vagyis arra, hogy a MATRA a pozitív társadalmi változásokhoz kíván hozzájárulni.

A MATRA program elsődleges célja tehát, hogy segítse az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülést és támogassa régiónkban a pozitív társadalmi változásokat, valamint segítse a sokoldalú demokratikus jogállam fejlődését. Magyarország Európai Uniós csatlakozásával Hollandia a KAP kivételével visszavonta a MATRA támogatásokat. A KAP fokozatosan kerül leépítésre és 2007-re végleg megszűnik.

NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv)

Egy olyan egységes koncepció, amely Magyarország számára megnyíló Európai Uniós Strukturális Alapok és Kohéziós Alap forrásainak a célzott felhasználási tervezetét foglalja össze. Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre eső GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van. Magyarország és az újonnan csatlakozott országok mindegyike ebbe a kategóriába tartozik. Az EU költségvetése 2004 és 2006 között 5,1 milliárd eurós kötelezettséget vállal a magyarországi támogatások folyósítására.

Az NFT célja a kiegyensúlyozott fejlődés, az egészséges és képzett társadalom, a gazdaság versenyképességének a növelése. E célok megvalósítását öt operatív program segíti: 1. Humánerőforrás fejlesztése Operatív Program (HEOP), 2. Gazdasági Versenyképesség fejlesztése Operatív Program (GVOP), 3. Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), 4. Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), 5. Regionális Operatív Program (ROP) Az NFT-t a Nemzeti Fejlesztési Hivatal koordinálja.

OTK (Országos Területfejlesztési Koncepció)

Az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza az ország hosszú távú fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés a területfejlesztés szereplői számára.

PEA (Európa Pályázat Előkészítő Alap)

Az Európa Pályázat Előkészítő Alap (PEA) célja olyan színvonalas projektek teljes körű előkészítése, amelyek megvalósítása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), illetve az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásának elnyerése esetén a 2004-2006 közötti időszakban megkezdődhet.

A PEA nem közvetlen anyagi támogatást nyújt a projekt ötletek megvalósításához, hanem olyan szakmai hátteret, adminisztratív, valamint szervezést, stb. segítséget, melynek eredményeként a kiválasztott projekt ötletekből az EU-csatlakozás után akár azonnal beadható, tökéletesen előkészített, kész pályázatok születhetnek.

PC (Programme Complement Document)

ld. PKD

PGF (Project Generation Facility)

ld. PEA

PHARE (Poland Hungary Aid for the Reconstruction of the Economy)

A Phare Program olyan pénzügyi eszköz, amelyet az átalakulóban lévő közép-európai országok számára dolgoztak ki. A program 1989-ben jött létre, Lengyelországban és Magyarországon indult, azonban gyorsan bővült mind a résztvevő országokat, mind a költségvetést illetően. 1996. végén a program keretében lekötött vissza nem térítendő segély teljes összeg 6,6369 milliárd ECU-t tett ki.

A Phare figyelemre méltó rugalmasságot mutatott a partner országok szükségleteire való reagálásban. Jóllehet a közép-európai országok közös öröksége a fél évszázados politikai és gazdasági központosítás, az átalakulás kiinduló pontja országonként eltéréseket mutatott, amit különböző jellegű és ütemezésű reformigények jellemeztek. A szükségletekhez igazodó és a politikai döntést igénylő Phare alkalmazkodott az egyes országokra jellemző reformok változó üteméhez és súlypontjaihoz, igazodott azok változó gazdasági és szociális igényeihez az átalakulás folyamatában.

Kezdetben az intézményi reform kritikai segítését és támogatását hangsúlyozta, később, az átalakulás előrehaladtával azonban a piacgazdaság megteremtésének jogi és szabályozói intézkedéseit helyezte előtérbe, illetve a fejlődés és a befektetések előmozdítását szorgalmazta. Egyetlen más, akár multilaterális, akár kétoldalú, hivatal sem reagált olyan hatékonyan, mint a Phare a rendkívül széles skálán mozgó, segély formájában biztosított technikai segítségnek köszönhetően. Az 1994. decemberi esseni Európai Tanács ülés fordulópontot jelentett a Phare számára, hiszen megerősítette a közép-európai államok tagságának perspektíváját és elfogadta a csatlakozás előkészítésének stratégiáját, és ehhez a Phare-t határozta meg legfontosabb pénzügyi eszközként. Ebben az értelemben Essen megnövelte a Phare befektetési spektrumát azáltal, hogy a 1993. júniusában a Koppenhágai Tanács által létrehozott fontosabb infrastruktúra projektek társfinanszírozásának maximális mértékét 15 %-ról 25 %-ra emelte. Ezen túlmenően Essen több éves keretet biztosított a Phare számára, amely a több évet átfogó, a közép-európai országokkal megállapodott indikatív programokhoz vezetett, amelyek meghatározzák a Phare támogatás prioritásait az 1999-ig szóló indikatív költségvetési csomagtervekkel. 1997. márciusában a Bizottság új irányvonalakat dolgozott ki a Phare Program számára, amely tovább építette az esseni csatlakozás előtti stratégiát azáltal, hogy a Phare-t elsődlegesen a csatlakozást támogató segélyre összpontosítja, nevezetesen az intézmények létrehozására és a "vívmányokba" történő befektetésre.

PKD (Programkiegészítő Dokumentum)

Az a dokumentum, amely tartalmazza az egyes operatív programok megvalósításának részleteit - beleértve a pályázati rendszereket, a támogatható projektekkel szemben támasztott követelményeket, a projekt kiválasztási kritériumokat, valamint a program megvalósításának elvárt eredményeit. Minden Operatív Programhoz egy Programkiegészítő Dokumentum készül.

RAT (Regionális Akciótervek)

Olyan, az egyes régiók által kidolgozott elképzelések, melyek a régió területi sajátosságaihoz illeszkedve meghatározzák a térség fejlődési szempontjából fontos projektek körét.

RIS (Regionális Innovációs Stratégia)

Kidolgozásának célja: a régió K+F tevékenységében érdekelt valamennyi szereplő közös gondolkodását, fellépését, és együttműködését kialakítani a régió versenyképességének és jólétének növekedése érdekében.

Ennek keretén belül:

innovációs teljesítőképesség fokozása stratégiájának felállítása
fejlesztési módszerek és intézményi formák felkutatása, felépítése
innovációt támogató pénzügyi források, eszközök feltárása

RIÜ (Regionális Innovációs Ügynökségek)

A régiók innovációban érintett szereplői által a regionális innovációs folyamatok összehangolására, a technológiai innovációs hálózatok szervezésére, valamint innovációs szolgáltatások nyújtására és ezek rendszerbe történő integrálására létrehozott szervezetek.

ROP (Regionális Operatív Program)

A Regionális Operatív Program (ROP) célja az Európai Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók helyzetének javítása. Ezen belül a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatásával és infrastrukturális fejlesztésekkel, térség- és településfejlesztés, a régiókban élők munkaesélyeinek, tudásának, képzettségének növelése, a régiók tudatos környezetgazdálkodásának fejlesztése.

RPP

A Magyarországon már lezárult, úgynevezett Regionális Felkészítő Program (Regional Preparatory Programme, RPP) az 1998-ban megkezdett SPP (Special Preparatory Programme for the Structural Funds) folytatása. Az SPP a központi államigazgatás területfejlesztésben érintett egységeit készíti fel a tagsággal járó feladatokra, míg az RPP ugyanezt a régiók szintjén valósítja meg.

Az SPP-hez hasonlóan az RPP is úgynevezett twinning program, melynek keretében minden magyarországi régió lehetőséget kap egy-egy tagállami területfejlesztési szakember foglalkoztatására, aki „előcsatlakozási tanácsadóként" (Pre-Accession Adviser, PAA) folyamatosan 18 hónapot tölt el a számára kijelölt régióban. Hosszú időre bekapcsolódik a partner-térség területfejlesztési intézményeinek tevékenységébe, és a gyakorlatban, munka közben adja át mindazokat az írott és íratlan tudnivalókat, melyek a régiók sikeres működéséhez elengedhetetlenek. A PAA nem „egyszerű konzultáns", hanem maga is olyan tisztviselő, aki területi igazgatási múlttal, területfejlesztési tapasztalatokkal rendelkezik. A twinning a központi államigazgatás szintjén már jól bevált. Az RPP azonban így is úttörő, mivel előcsatlakozási tanácsadókat a Phare történetében először a magyar régiók alkalmazhattak.

SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development)

2000-ben felállított, a közép- és kelet-európai tagjelölt országok számára nyújtott uniós előcsatlakozási alap, amely az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekciójának előfutáraként a mezőgazdasági szerkezetváltást támogatja.

SOP (Szektorális Operatív Programok)

Azoknak a gazdasági ágazatoknak a fejlesztési prioritásait fogják át, amelyekre Magyarország támogatást igényelt a Strukturális Alapokból.

Szociális gazdaság

Szociális gazdaság alatt a háztartások és magánszemélyek számára elérhető helyi szolgáltatások piaccá szervezése értendő. A szociális gazdaság olyan szervezeteket foglal magába, amelyek nonprofit alapon működnek, közösségi célt szolgálnak, és a köz- vagy magánszféra által kielégítetlenül hagyott szükségletekre reagálnak a munkanélküliek foglalkoztatásba való bevonásával.

TACIS (Technical Assistance for the Commonwealth of Independent States and Georgia)

Az Európai Unió által a volt Szovjetunió utódállamai számára nyújtott támogatási program, egy ún. előcsatlakozási alap, amely a régió felzárkózását, a gazdasági társadalmi együttműködés javítását szolgálja.

TEN (Trans-European Networks - Transzeurópai Hálózatok)

Az infrastruktúra három nagy területén - közlekedés, távközlés, energia - az Európai Unióban található hálózatok fejlesztési programját jelenti. A közlekedési TEN a nemzeti hálózatok egységes, rendszer- és közösségi szemléletű kialakítását jelenti a különböző szállítási módok közötti optimális munkamegosztás és a különböző nemzeti hálózatok közötti átjárhatóságot biztosító műszaki harmonizáció figyelembevételével.

A közösségi infrastruktúrapolitika fejlődésének eredményeként a Maastrichti Szerződésben külön figyelmet szenteltek a Transzeurópai Hálózatok kérdésének: a Közösség elősegíti a nemzeti hálózatok összekötését és a rendszerhez történő csatlakozást, támogatja a periferikus területek bekapcsolódását az Unió vérkeringésébe.

A Tanács és a Parlament 1996-ban fogadta el a közlekedési TEN terveit, amelyek célként tűzik ki egy integrált szárazföldi, tengeri és légi közlekedési infrastruktúrahálózat létesítését az EU területén 2010-ig. A jogszabály felsorolja az 1994-es esseni csúcson elfogadott 14 kiemelt projektet, amelyek összköltsége 111 milliárd euró. A teljes közlekedési TEN becsült költsége 400 Mrd euró, ebből a 2000-ig megvalósítandó legsürgetőbb feladatoké 220 Mrd euró volt.

TERET (Területfejlesztési Régiók Egyeztető Tanácsa)

Ezt a szervezetet a magyar régiók az együttműködés elmélyítése és a regionalizmus erősítése érdekében hozták létre. Az alakuló ülésre a Regionális Fejlesztési Tanácsok elnökeinek részvételével 2001. január 18-án Budapesten került sor.

A megalakult TERET a hét magyar területfejlesztési régió együttműködésének konzultatív fóruma - az ország hosszú távú fejlesztéspolitikai feladataiban vállalt egyre növekvő szerepük támogatása érdekében.

TRFC (Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat)

Ezt a decentralizált pályázati programot a Regionális Fejlesztési Tanácsok a Kormány 90/2004. (IV.25.) rendelete alapján hirdették meg.

A pályázat célja a hátrányos helyzetű területek, települések felzárkózásának az elősegítése. A TRFC keretében nyolc pályázati jogcímre volt lehetőség pályázni, úgymint munkahely-teremtésre (A jogcím), illetve munkahely-megtartásra (B jogcím). Vállalkozóvá válást segítő beruházások érdekében ipari park, inkubátor házak létesítésére és szolgáltatás fejlesztésre (C jogcím). A pályázat támogatást nyújtott az innováció térbeli terjedését szolgáló fejlesztések esetében kutatóhelyek és innovációs központok korszerűsítésére, műszaki fejlesztésére (D jogcím). A hátrányos térségek felzárkóztatását humán infrastruktúra fejlesztési beruházások tárgyi feltételeinek (egészségügy, oktatás, szociális és kulturális ellátás) javításával és létrehozásával kívánta elősegíteni (Ea ,Eb jogcím). Önkormányzatok, önkormányzati társulások, non-profit szervezetek pályázatot nyújthattak be gazdaság fejlesztésével összefüggő, nem kommunális kistérségi jelentőségű termelő infrastrukturális fejlesztésekre (F jogcím), ingatlan kulturális örökség védelmével összefüggő fejlesztésekre (G jogcím), valamint közmunkaprogramhoz kapcsolódó fejlesztésekre, eszközbeszerzésekre (H jogcím).

TTFC (Térség- és Településfelzárkóztatási Célelőirányzat)

A Regionális Fejlesztési Tanácsok által meghirdetett Térség- és Településfelzárkóztatási Célelőirányzat (TTFC) benyújtása a 2003. április 4-én megjelentetett pályázati felhívástól kezdődően 2003. szeptember 1-ig folyamatos volt.

A pályázat célja a hátrányos térségek, települések felzárkózásának az elősegítése volt. A TTFC keretében zsáktelepülések pályázatot nyújthattak be új közúti kapcsolat megvalósítására, illetve már meglévő utak felújítására. A kistérségek tőkevonzó képességének javítása érdekében a pályázat támogatást nyújtott vállalkozók munkahelyteremtő beruházásaihoz, vállalkozókat segítő szolgáltatások fejlesztéséhez, illetve szolgáltató, képző szervezetek közvetlenül felmerülő költségeihez. A támogatás jogcímei között szerepeltek az informatikai fejlesztések, térség elérhetőségét javító beruházások.

VK (Végső Kedvezményezett)

A központi projekt lebonyolítására, koordinálására kijelölt szervezet. A végső kedvezményezetteket (VK) a Programkiegészítő Dokumentum, valamint az I/2004 (II.16) TNM - FMM - FVM - GKM - KvVM - PM rendelet jelöli ki.

Workshop (műhelymunka)

Interaktív képzési forma; kiscsoportos munkaértekezlet, megbeszélés, ahol a résztvevők aktív közreműködésével zajlik az ismeretek, a készségek elsajátítása.